2010. december 14. A drágakövek világa - Miért szeretjük, mennyire értékeljük a drágaköveket? Előadó: dr. Takács József, drágakőszakértő

A „drágakő” szó hallatán mindenkinek eszébe jut valamilyen színes, vagy éppen színtelen, szépen csillogó, csiszolt tárgy, ékszerek, vagy egyéb tárgyak. Fölmerül azonban a kérdés, hogy mi is a drágakő valójában, miből vannak, hogyan keletkeznek, mitől és miért lesznek olyan értékesek számunkra? A wikipedia oldalán a drágakő szócikkhez a következő magyarázatot adják: A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. Ebből a definícióból több dolog is kiolvasható. Egyrészt, hogy a drágakövek természetes úton, vagyis a természetben, különböző földtani, vagy élettani folyamatok (pl. igazgyöngy) keletkeznek. Az ásványoknál maradva általában a kvarcnál keményebb ásványokat szoktuk drágakőként definiálni, amennyiben a megjelenésük és ritkaságuk miatt „megnyerik az emberiség tetszését”. Azonban ez utóbbi megfogalmazásból kiindulva, ha nem is az egész emberiség számára, de egy-egy személyre vonatkoztatva, meglehetősen sok dolog sorolható ebbe a kategóriába. Például egy kisgyermek számára egy szépen koptatott dunai kavics is nagy (eszmei) értékkel bírhat, mert ez Ő találta, séta közben. A nagyközönség számára azonban többnyire egy ásvány, vagy szerves termék (gyöngy, korall stb.) szépen megmunkált, különleges színű, tiszta (ásványok esetében áttetsző/átlátszó) példánya számít drágakőnek. Íme néhány a legismertebb drágakövek közül:

  • A szén nagy nyomáson és hőmérsékleten keletkezett változata a gyémánt, amely az egyik legismertebb drágakő, nem mellesleg a természetben előforduló legkeményebb anyag. Persze ahhoz, hogy ez az ásvány például egy gyűrűben kápráztathassa el az embereket, nagyon időigényes és nagy szakértelmet igénylő munkafolyamatokon kell átesnie. A nagy keménysége ellenére, ha jó irányból fejtünk ki rá erőt, a gyémánt könnyedén elhasad. Így egy oktaédert (két, a talpánál összeillesztett piramis) kapunk, amelyet elvágva aprólékos munkával briliánssá lehet csiszolni.
  • A rubin és a zafír ugyanannak a rendkívül egyszerű ásványnak (korund) a drágakő minőségű változatai. A korund egyszerű alumínium-oxid ásvány. Amennyiben ez tiszta, áttetsző és „galambvér vörös” színű, csiszolás után rendkívül szép és értékes rubin ékszerek készülhetnek belőle. Amennyiben a fent említett ásvány hasonlóan szép példányával találkozunk, ellenben a színe búzavirágkék, akkor egészen biztosan egy zafírral találkoztunk.
  • Szintén sokat emlegetett drágakő a smaragd, valamint az akvamarin. Ezek mindketten a berill (berillium-aluminium-szilikát ásvány) változatai, melyek mélyzöld, illetve tengerkék színekben pompáznak. Ezek mellett persze még rengeteg olyan ásvány, illetve egyéb, nem kristályos képződmény ismert, amelyek szépségük és ritkaságuk miatt, vagy éppen az őket körüllengő titokzatosság miatt rendkívüli értékkel bírnak. A teljesség igénye nélkül néhány közülük: topáz, kvarc változatok (hegyikristály, rózsakvarc stb.), spinell, turmalin, olivin, almandin, nemesopál, igazgyöngy…